Sok közlekedő nincs tisztában azzal, hogy a különböző közlekedési szabályszegések elkövetése milyen szankciókat vonhat maga után.
 
Közúti közlekedésünk szabályait az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (közismert néven: KRESZ) tartalmazza. Az egyes közlekedési szabályok megszegése szankciót von maga után, mely az elkövetett cselekmény tárgyi súlyától, veszélyességétől, ill. eredményétől függően a büntető, közigazgatási, vagy a szabálysértési jog hatálya alá tartozik.

Szabályszegés észlelése esetén a rendőr köteles intézkedni
 
Az előzőeken túl létezik egy olyan speciális jogintézmény is, amely nem konkrét szankciókkal (pénzbírság stb.), hanem egészen más módon, a járművezetők magatartásának befolyásolása útján törekszik közúti közlekedésünket biztonságosabbá tenni. Ez az intézmény a hazánkban 2001. óta működő közúti közlekedési előéleti pontrendszer.
 
Közúti közlekedési szabályszegés észlelése esetén a rendőrt intézkedési kötelezettség terheli. Az intézkedés során a rendőr az alábbiakat foganatosíthatja:
•    az elkövetőt figyelmeztetésben részesítheti,
•    vele szemben helyszíni bírságot szabhat ki,
•    szabálysértési, vagy büntető feljelentéssel élhet,
•    közigazgatási bírságolással kapcsolatos eljárást kezdeményezhet.
 
 
A figyelmeztetés
 
Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és ettől az intézkedéstől kellő visszatartás várható el.
A figyelmeztetés lényege, hogy alkalmazásával a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság rosszallását fejezi ki, és felhívja az elkövetőt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetőjétől. Más szankcióra (pénzbírság, vezetői engedély visszavonás, előéleti pont adása stb.) ebben az esetben nem kerül sor.
Figyelmeztetést nem lehet kérni, annak alkalmazhatóságáról a hatóság dönt, valamennyi körülményt - különösen a cselekmény jellegét és az elkövetési magatartást – mérlegelve.
 
 
Helyszíni bírság
 
Helyszíni bírságot kizárólag szabálysértés elkövetése esetén lehet kiszabni, helyszíni intézkedés során, és kizárólag akkor, ha az elkövető a felelősségét elismeri.  
A helyszíni bírság összege jelenleg ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedhet. Fél éven belüli ismételt elkövetés esetén az összeg hetvenezer forintig emelkedhet.
 
A hatályos szabályozás alapján ma már nem feltétlenül az intézkedést foganatosító személy (rendőr, közúti ellenőr, közterület felügyelő stb.) határozza meg a helyszíni bírság összegét, hiszen számos nevesített szabálysértés elkövetéséhez fix bírságösszegek társulnak. Ilyen például, ha valaki jogellenesen áll be mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóba, vagy a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt öt méteren belül áll meg. Ha az elkövető nem ismeri el a felelősséget, akkor automatikusan szabálysértési feljelentés megtételére kerül sor.
 
Szabálysértési, illetve büntetőjogi feljelentés
 
Közúti szabályszegés elkövetése esetén – amennyiben figyelmeztetésre és helyszíni bírság kiszabására nincs mód, továbbá a cselekmény nem tartozik a közigazgatási bírságolás hatálya alá – az intézkedésre jogosult személy feljelentést tesz.
 
Amennyiben közlekedési szabálysértés történik, a feljelentést követően szabálysértési eljárás veszi kezdetét, melyben I. fokon általában a rendőrség, jogorvoslati kérelem után pedig II. fokon a bíróság jár el. Az ügy az eljáró hatóság határozatával zárul. Szabálysértési ügyekben leggyakrabban alkalmazott szankció a pénzbírság (összege akár a 300 000.-Ft-ot is elérheti), egyes esetekben járművezetéstől való eltiltásra is sor kerül, legfeljebb egy év időtartamra.  
A közlekedési szabálysértések jelentős részének elkövetésekor a járművezető előéleti pontokat (1-8 pontot) kap, amennyiben őt az eljáró hatóság a járművezetéstől nem tiltotta el.
 
Bizonyos szabályszegések – a társadalomra nagyobb veszélyt jelentő, gyakran súlyos, vagy éppen halálos kimenetelű jogsértések - a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősülnek (pl. közúti baleset gondatlan okozása, amennyiben a baleset súlyos testi sértéssel, maradandó fogyatékossággal, vagy halálos sérüléssel jár, valamint közúti veszélyeztetés, cserbenhagyás, ittas járművezetés, járművezetés tiltott átengedése stb.), melyekre szigorúbb szankciók vonatkoznak.
 
Közlekedési bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén büntetőeljárás veszi kezdetét. A nyomozást a rendőrség folytatja le, a vádemelésre és a vád képviseletére az ügyészség jogosult, míg a határozatot – az I. és II. fokú eljárásoknál egyaránt – a bíróság hozza meg.
 
Valamennyi közlekedési bűncselekmény elkövetését a törvény szabadságvesztéssel és járművezetéstől való eltiltással fenyegeti. Amennyiben a bíróság járművezetéstől eltiltást nem alkalmaz, úgy a járművezető előéleti pontokat (9, ill.11 pontot) kap, melyek a vezetői engedély nyilvántartás részét képező pontrendszer nyilvántartásban kerülnek rögzítésre.
 
Közigazgatási eljárás kezdeményezése
 
2008. óta a közigazgatási eljárások általánossá váltak a közlekedési szabályszegések körében. A közigazgatási eljárásoknak két típusát különböztethetjük meg: az objektív, valamint a tényleges felelősségen alapuló eljárásokat.
Az objektív felelősség elve a gépjármű üzemben tartójának, ill. a gépjárművet használatra átvevő személynek a felelősségét állapítja meg meghatározott közlekedési szabálysértések elkövetése esetén. Ez a jogintézmény gyakorlatilag azt hivatott biztosítani, hogy meghatározott – jellemzően a kiemelt súlyosságú, ill. gyakran előforduló – szabálysértések elkövetését minden esetben szankció kövesse, még akkor is, ha a járművezető személyét valamely oknál fogva nem sikerült tisztázni.
Leggyakrabban az automata sebességmérők által rögzített, leállítás nélküli gyorshajtások esetében indulnak eljárások az objektív felelősség jegyében.
A tényleges felelősség elve alapján az eljárást a szabályszegés valódi elkövetőjével (s nem az üzemben tartóval) szemben folytatják le, a jármű leállítását követően. Példaként említhető az ittas vezetés bűncselekményi szintet el nem érő változata, valamint a biztonsági öv használatának elmulasztása, hiszen ezek a szabályszegések „személyre szabottak”, elkövetésükért más nem büntethető.
Napjainkban a közigazgatási eljárások két eltérő változatának szabályozása már csaknem teljesen harmonizált, azok hasonló cselekményekre terjednek ki, s a kiszabható bírságok összege is azonos (10 000.-Ft és 300 000.-Ft között változhat).
 
A közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy azok rendkívüli mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt öt évben közútjaink biztonságosabbá váltak.
 
Fő jellemzőjük, hogy alkalmazásuk által jóval több eljárás indulhat meg, s gyakorlatilag minden eljárás felelősségre vonással zárul. Ennek preventív következménye, hogy csökken a balesetek és halálozások száma, több lesz a szabályokat tisztelő járművezető, a kevesebb baleset miatt javul az utak forgalomáteresztő képessége, kevesebb torlódás, illetve „dugó” akadályozza a folyamatos előrehaladást – azaz mindenki jobban jár.
 
A pozitív hatást eredményt mi sem mutatja jobban, minthogy 2008. óta hazánkban a személysérüléses közúti balesetek száma több mint negyedével, míg a balesetben meghalt személyek száma több mint felével csökkent. A közúti közlekedésbiztonság terén ilyen eredményeket hazánkban még soha nem lehetett tapasztalni!