A családi bizniszben szakít nagyot a Dacia Lodgy, praktikumával, olcsó árával, egyszerűségével és takarékos dízelmotorjával csábít. Legnagyobb erénye, hogy nincs semmi nyűgje, igénytelen és nagy munkabírású.

Jámbor

A Sandero és a Logan sutaságát a Duster macsósága feledtette, a Lodgy jámbor tekintete egyenesen szerethető, ahogy az autó dizájnja sem csúnya. Aranyos, mint egy bamba szemű tengeri tehén, amely kicsit nagyra nőtt. A beltér ugyanakkor még mindig riasztó, de csak ha a versenytársakat nézzük. Ha úgy tekintünk rá, mint egy közlekedési eszközre, akkor az értékek a helyére kerülnek, a műanyagok már nem is annyira kopogósak, a régmúltat idéző kapcsolók, gombok és karok már nem annyira elavultak. Ha meg azt nézzük, hogy a közepes felszereltségű tesztautónkban Bluetooth, ködfényszóró, sebességhatároló, USB-csatoló, négy légzsák, első elektromos ablakemelők és elektromosan állítható tükrök állnak a rendelkezésünkre, akkor már csak az árán esik le az állunk. Az extralistán pedig még navigáció, ESP, rögzítőháló és tolatóradar is szerepel! Külső hőmérőt ne keressünk, a fedélzeti számítógép ezt az adatot nem jelzi ki nekünk, ahogy a váltásban sem segít felvillanó ikon.

Csomagtér

A kocsi egyik erőssége az óriási csomagtartó és az, hogy hét üléssel is megvásárolható. Tesztautónk ötajtós volt, így a csomagtér 827 literes űrként tátongott, mint egy fekete lyuk, amelynek sosincs vége. Két felnőtt biciklit könnyedén benyelt. 665 kilóval terhelhető.

A második üléssor támlája 1/3-2/3 arányban dönthető és lehajtható. Ha megvesszük, a harmadik üléssor is dönthető, de fontos, hogy mindkettő ki is csavarozható, így a hétüléses autóból kétüléses teherautó lesz. A hátsó ülések egyike sem dönthető azonban síkba, sőt az ülőlap sem hajtható fel. A kétüléses konfigurációban a csomagtér térfogata 2617 liter lehet, de hét üléssel is több, mint 200 liter. A ki- és berakodást megkönnyíti az alacsony csomagtérküszöb. További 30 liternyi tárolóhely van az utastérben, legszembetűnőbb a műszerfal tetején található doboz. A tesztautó megközelítette a 10 ezer futott kilométert, de fület bántó zörejek nem hallatszottak a beltérben.

Hangos és takarékos

Az 1,5 literes dízelmotor régi darab a Daciánál, 90 lóerős változata könnyedén mozgatja az 1200 kilós ötüléses Lodgyt. Az erőforrás hangosan dolgozik, a csillapítás teljesen hiányzik a Lodgyból, idegesítően zajos a kocsi. Ezt takarékosságával kárpótolja, ha megfontoltan vezetjük, öt liter alatti fogyasztást is elérhetünk. Az ötszáz kilométeres teszt során, óvatosan hajtva, ötliteres átlagfogyasztást mértünk 100 kilométerenként. Hatótávja 1200 kilométeres. 200 newtonméteres csúcsnyomatéka éppen elég az előzésekhez, ötfokozatú váltója pontos, de elkelne még egy hatodik is. Emelkedőkön bőven vissza kell váltogatni még üresen is.

Nem bonyolult

Magasan ülünk a Lodgyban, jól rálátunk a forgalomra, de az üléseket nem illeti dicséret, nem kényelmesek, az ülőlap rövid. A kocsi nincs túlbonyolítva, segédberendezések híján hátul még dobfék dolgozik, a duda az indexkapcsoló végén található. A padkákat bírja, ahogy a rossz utakat is, sőt a földutak és a kátyútengerek sem riasztják el. Futóműve masszív, strapabíró egy darab.

A szervó nem kifinomult, a kormány pontatlan, igényli a folyamatos korrigálást, fordulóköre nagy, a kocsi tengelytávja 2,8 méter. Teherautós a vezetési komfort. Sportos kanyarokban nem dől meg veszélyesen, de nem egy kanyarvadász.